2016.06.12. 01:49, Papsi
Néhány gondolat egy díjátadó kapcsán
2016. június 11.-én tartották meg a Megyeháza impozáns dísztermében, az MLSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága, 2015/16.-os bajnoki évadjának a díjkiosztó ünnepségét. Mind a helyszín, mind maga az ünnepség, igazán méltó volt arra, hogy a részt vevő díjazottak, a serlegek, érmek, oklevelek, ajándékok „özönén” kívül is, kellemes emlékekkel távozhassanak a helyszínről. Őszintén megvallom, hogy meglehetősen hosszú idő után, végre lett volna most egy szabad szombatom, s túlzottan nem „tapsikoltam” örömömben, amikor kiderült, hogy egyik vezető társam sem tud elmenni a díjkiosztóra, különböző elfoglaltságaik miatt, s megkértek arra, hogy mindenféleképpen menjek már be Nyíregyházára, képviselni az egyesületünket. Mi mást tehettem volna, „elúszott a pihenőnap”, s eleget tettem ennek a kötelezettségemnek. Elárulhatom, azért nem bántam meg, hogy végül az ünnepség résztvevője lehettem, s nagyon-nagyon büszke voltam arra, hogy emlékezetem szerint a Nyírmadai sportbarátaink mellett, a legtöbbször a díjátadó pulpitusra szólított egyesület képviselője lehettem ! Csoportjának bajnoka lett az U-14-es csapatunk, csoportja ezüstérmese lett az U-16-os csapatunk, s a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei I. osztályú labdarúgó bajnokság legsportszerűbb csapata lett, a Szatmár Unió FC Fehérgyarmat labdarúgó csapata ! „Roskadoztam” az átvett serleg, érem, oklevél, és labdakollekció súlya alatt, elég volt mindent a helyemre cipelnem. No persze, azért „édes volt ez a teher”, az ilyen „gondokat”, jó szívvel viseli el az ember fia………………………..S ahogy ott álltam a pulpituson, a vakuk kereszttüzében, vagy ültem a székemen, azért sok gondolat átfutott az agyamon……. Visszaemlékeztem arra, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor vezető társaimmal elindultunk egy új „úton”, bizony mennyi nehézséggel kellett megküzdenünk, amikor ha csak végigsétáltunk a pályánkon, elég volt bokaficam nélkül megúszni, s most úgy gondolom, szépen rendben tartott sporttelepünk van, műfüves kispályával, két szépen karbantartott, nívós játéktérrel, s emellett emlékezhettem arra is, hogy a felnőtt csapatot /nem is egyszer/, a nulláról kellett felépíteni, s emlékezhettem arra, hogy az utánpótlásunk, egy évekkel ezelőtti „aranykorszak” után, bizony hihetetlenül „szétforgácsolódott”, már-már „reménytelen” állapotban „leledzett”………..Ahonnan elindultunk, s ahova eljutottunk, azzal kis stábbal, akikkel együtt dolgoztunk szeretett klubunkért, az bizony nem kis út volt, s talán jogos alapunk van egy kis egészséges büszkeségre is, az elért eredményeinkért ! Köszönet jár Szabó István Úrnak, s annak a vállalkozói körnek, akik az Ő ismeretségi köréből, sokat áldoztak a fúzió utáni NB. III.-as évadunkra, s köszönet Fehérgyarmat Város Önkormányzatának, a Képviselő Testületnek, Képviselő Úrnak, Polgármester Úrnak azért, hogy szponzori támogatás nélkül is, a klub működése továbbra is biztosított lehetett megyei I. osztályú szinten, s meghatározó klubja lehetünk, a Szatmári térség labdarúgásának városunkban. Köszönet Kósa Árpád elnökségi tagunknak, azért a segítségért, amit nem egyszer nyújtott azért, hogy egyáltalán megfelelő mennyiségű és minőségű játékoskeret állhasson a rendelkezésünkre. Köszönet jár Siti Ferencnek, nem csak a felnőtt csapat melletti munkájáért, hanem ahogyan az Ő koordinálásával, olyan szintre juthatott újból utánpótlásunk, hogy ismét a megye élvonalában emlegetik a nálunk folyó szakmai munkát, s ennyi tehetség teheti meg első „szárnycsapásait”, klubunk keretein belül, Ő ezért hihetetlenül sokat dolgozott. Köszönet azoknak a végtelenül lelkiismeretes szakembereknek, akik elképesztő odaadással, szeretettel, szakértelemmel foglalkoznak a nálunk futballozó gyerekekkel, kiemelve Szórádi Lászlót, Kókán Józsefet, Mikes Ferencet, Harbula Balázst, Czeglédi Istvánt, Kiss Ernőt. Köszönet Bereczki Zoltán Barátunknak, önkormányzati képviselőnknek, mindazért amit tett és tesz a klubunkért ! Rengeteg munka, befektetett energia, veríték, áll amögött, hogy én most ilyen díjözönt tudtam átvenni egyesületünk nevében ! Ha Barna Robiék, a Pátyodi Barátaim nem segítenek, bizony fordulhattam volna vagy négyszer a parkoló, és a Megyeháza között…….…….. Külön öröm és büszkeség volt számomra, mint olyan embernek aki világ életében nagyon fontosnak tartottam a morális értékeket, a sportszerűség szellemét, hogy roppant fiatal csapatunk, ebben az igen „éles” bajnoki évadban, a legsportszerűbb csapat tudott lenni Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében ! Hiszen azért a futball, mégis csak mindenekelőtt JÁTÉK !
S hát nagyon jó érzés volt ezen a díjkiosztó gálán, a rengeteg baráttal, ismerőssel találkozni, akik szintén joggal lehettek büszkék az elért eredményeikre, a Nagyecsedi, a Balkányi, a Tarpai, a Vámosoroszi, a Kölcsei, a Nyírkarászi, a Csengeri, a Vásárosnaményi Barátainkkal, akik a többiekkel együtt, akik itt voltak, mind nagyon sokat tettek azért, hogy megkaphassák jogos elismeréseiket !
Pihenésre, szinte semmi idő sem lesz, máris el kell kezdeni „gőzerővel” a munkát, az új évad beindításával kapcsolatban, meg kellene próbálni egy megfelelő erősségű keretet kialakítani a felnőtteknél, ki kell alakítani az utánpótlás csapataink következő évadbeli kereteit, rengeteg technikai jellegű teendő van, az új évad beindításával kapcsolatban, szervezni kell a hagyományos nyári emléktornánkat, s „kismillió” egyéb teendő vár, a csapat körül tevékenykedő kis stábra !
S engedjék meg, hogy őszinte legyek, ! Épp a világhálón lehetett olvasni Bíró Gabi Balkányi Barátomtól, hogy egy ici-picit most már megfáradt, s kicsit „visszább húzódna”, amellett, hogy a Balkány színeiért, változatlanul mellszélességgel kiáll…….. Próbáltam Őt jómagam is ösztökélni arra, hogy tartson ki változatlanul, mert Ő nagyon kell oda a csapat mellé ! Nos, őszintén megvallva, jómagam is megfáradtam most már némileg az eltelt évek alatt, rengeteg energiát, időt öltem bele a labdarúgással kapcsolatos tevékenységeimbe, s teljes mértékben költségtérítés mentesen végeztem a feladataimat, őszintén szólva inkább nekem volt anyagi ráfordítás az, hogy ezt a tevékenységet folytattam…………Ha csak egy mód lesz rá, egy kicsit inkább szeretnék most már háttérbe vonulni, amellett hogy szpíkerként, vagy tudósítóként, médiásként, ami csak tőlem telik, változatlanul megtenném szeretett klubomért, de a munkahelyem, amint azt sokan tudják, igen komoly leterheltséggel jár együtt, s egyéb kötelezettségeim mellett, ilyen mértékben kivenni a részemet a csapat körüli teendőkből, egyre nehezebb számomra……….Hihetetlenül sok szeretetet, pozitív impulzust kaptam csodálatos szurkolóinktól, /akik megyei szinten, én úgy gondolom, igen jelentős létszámot képviselnek/ a játékosoktól, a mellettem, velem együtt tevékenykedőktől, amit egy életre elraktároztam magamban, de úgy érzem, most egy kicsit szükséges lenne „visszább vennem”, visszább húzódnom…………Nem tagadom, a rengeteg pozitív impulzus mellett, akad egy-két ember, akinek a megítélésem szerint mérhetetlenül „kétszínű”, rosszindulatú, már-már talán emberi gonoszságból fakadó attitűdje, s a hozzám ezzel kapcsolatban eljutó információk, a hangulatomra, lelkivilágomra, szintén gyakoroltak némi negatív befolyást……………………Igazából képtelen vagyok felfogni egyébként, hogy mi bajuk a klubunkkal, de talán Ők maguk sem tudnának erre elfogadható magyarázattal szolgálni…………../Egyébként egy-két gondolatom a „miértről” természetesen van, de azt inkább nem osztanám meg a világhálón………../
Zárásként, még egyszer köszönet Mindenkinek, akik tettek azért, hogy ez a klub, a Megyei Díjkiosztó Gálán, az egyik legjelentősebb díjesővel jutalmazott egyesület lehetett, nagyon büszke voltam arra, hogy ezt a klubot képviselhettem, s büszke voltam Mindenkire, akik ehhez az eredményhez, a Szatmár Uniót hozzásegítették ! S biztos vagyok benne, hogy Fehérgyarmaton, és Szatmárban, 1000-ből, 999 sportbarát, ugyanígy érez !!!!!!!!!!
HAJRÁ UNIÓ !
HAJRÁ MAGYAROK !
/Fotók a Díjkiosztó Gáláról, az MLSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága honlapján, a jövő hét közepétől, megtekinthetőek lesznek !/
Papp Attila
/Papsi/