Egyetlen pont Baktalórántházáról.................

Baktalórántháza, 100 néző, v.: Vitkai /Papp-Takács/.

Baktalórántháza: Gazsi – Rakóczi, Kántor F., Illés L., Fábri, Molnár L., Balogh Zs., Marics G., Szabó R. (Marics I., 60. perc), Kozma J., Lakatos I. Játékos-edző: Illés László.

Szatmár Unió: Podolyak – Szűcs F., Robas, Rebegea, Márton J., Stef, Costea, Matei (Bartha K., 65.), Barboloviciu (Gavrus, 82.), Homoki G., Tóth T. (Oprea, 58.). Edző: Virovecz Pál.

Vitkai Elemér játékvezető ezen a mérkőzésen búcsúzott az NB III-as kerettől, a jelenlévők pedig egyperces gyászszünettel adóztak a baktalórántháziak egyesületi elnöke, Kozma Attila elhunyt édesapja emléke előtt. Két olyan csapat találkozott ma Baktalórántházán, amelyek számára már eldőlt az, hogy az átszervezés miatt, már nem tudnak olyan helyezést elérni, hogy osztályozót játszhassanak az NB. III.-ban maradásért. Ebből következően, most nagyon sokan azt gondolhatják, hogy "békés játszadozás, igazi babazsúr" volt ez a döntetlennel záruló mérkőzés. Nos, erre a 90 percre sok mindent el lehet mondani, de ezt az egyet egészen biztosan nem. Szinte az első perctől az utolsóig, egy elképesztően kemény, "bokaropogtatós, lábkapkodós, csontzenés" mérkőzés volt, és itt senki se az "Ököritófülpösi Fergeteges Táncegyüttes" előadására gondoljon. Volt is annyi sípszó, hogy azzal már komolyzenei koncerten is fel lehetett volna lépni, és sárgultak is tisztességgel a csapatok, mint ősszel a Baktai erdő. Forrtak az indulatok, mint vasárnapi húsleves a fazékban, a pályán, és a kispadok környékén egyaránt ! Emellett, volt, hogy "hétágra" sütött a nap, volt hogy olyan sűrű eső esett, hogy a pályát alig lehetett látni, s volt hogy jégeső kopogott a kispadok tetején........Ezen "békés, eseménymentes játszadozás" után, pedig csalódott volt mindkét csapat kispadja, mindkét csapat labdarúgói, s Baktai törzsszurkolók, és a roppant lelkes Szatmár Fanatic tagjai is egyaránt, s mindkét oldalon volt ok a csalódottságra. Baktalórántházán, Marics egy elképesztő nagy kapásgólt lőtt, emellett a vendégek kapusa egyszer az első, egyszer pedig a második félidőben, a fizika törvényeit meghazudtoló bravúrral hárított, ráadásul másodpercekkel a vége előtt még vezettek, így nem csoda az, hogy borzasztóan fájt nekik, hogy azt a minimális kis időt, már nem bírták kihúzni..................A Szatmár Unió FC labdarúgói pedig, az első és a második félidőben is olyan bemutatót rendeztek a nagyobbnál-nagyobb helyzetek kihagyásából, hogy azt akár "elrettentő példaként" lehetne oktatni, hogy "Miképp kell kihagyni a kihagyhatatlant ?" című "oktatófilmben".......Az egyébként is feszült kispad, így igen közel járt egy komplett szívinfarktushoz....................Annyi vigasza lehet a vendégeknek, hogy amikor már minden veszni látszott, jött egy lehetetlen szögből és távolságból elvégzett szabadrúgás, amit Homoki "Cirkás" Gábor, valami egészen elképesztő módon varrt be a hosszú felsőbe, így legalább nem kaptak ki.....................................Hát ilyen volt egy "tét nélküli, békés kis meccs", egy "négyévszakos" délutánon Baktalórántházán, az utolsó előtti fordulóban...............     

Gól: Marics G. (46.), illetve Homoki G. (90.).

Jó: Rakóczi, Kántor, Molnár L., Kozma J., Marics G., illetve Podolyák,  Robas, Rebegea, Márton J., Homoki G., Stef.

Illés László: – Nagy küzdelemben bár fájó, de igazságos döntetlen született. Győzelemmel szerettünk volna megemlékezni egyesületi elnökünk napokban elhunyt édesapjáról, aki egyben játékosunk, Molnár Levente nagypapája is, ez végül nem sikerült. Nyugodjon békében, Jóska bácsi!

Virovecz Pál: – Nagy küzdelemben sok helyzetet kihagytunk, közelebb álltunk a győzelemhez, de a végén örülnünk kellett a döntetlennek. Egyébről nem szívesen beszélnék...................

(Tudósító: Papp Attila)